Postaállomásból esti kártyaház
Két év felújítás, négy ember és egy egyszerű gondolat: a régi váltóistálló jobban áll négy kártyaasztallal, mint egy újabb raktárral.
Amit a kőműves a vakolat alatt talált
Amikor leverték a vakolatot, egy teljes boltív bukkant elő eredeti kőpadlóval együtt — utoljára a postajárat idején látta napvilágot.
A lóváltó udvara lett a kártyaterem, és mivel az utcára nem nyílik ablaka, idebent sosem hallani a forgalmat.
A régi irodából pult, a raktárból négy posztós asztal lett; a zseton egy zárható fiókban tölti a nappalt.
A csapat
Négy fő tartja fenn a házat, az osztóval együtt.
Egy este
Harminc-öt vendéget enged be a boltív.
Négy asztal
Saját menetrend szerint üzemel.
Három dolog, ami nem fog változni
Egy este a felállással lezárul: sem tartozás, sem ki nem fizetett nyeremény nem marad utána.
A zseton reggelre visszatalál a fiókba; aki egyet elvinne, azt búcsúvendégnek tekintjük.
Kedden, szerdán és csütörtökön a kapu zárva marad, ahogy a postajárat is szünetelt egykor.